Mintegy 30 millió forintból megújult a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ (NAIK) Szőlészeti és Borászati Kutatóintézet-Kecskeméti Kutató Állomásának laboratóriuma. Kis lépés a kutatóintézetek régi fényének és szakmai hírnevének visszaállítása felé, nagy lépés az utóbbi évekhez képest.

A kecskeméti kutatóintézetet 1896-ban alapították. Működése során számos fontos és kiemelkedős eredményt ért el, ám a rendszerváltást követő években a legtöbb kutatóintézettel együtt elindult a lejtőn lefelé. Tevékenysége és az elért eredményei is jelentősen beszűkült, illetve lecsökkent. Sajnálatos módon, a mezőgazdasági kutatás az elmúlt 25 évben nem volt kiemelt célterület a fejlesztési pénzek elosztásánál.

Úgy tűnik végre talán valakinek eszébe jutott, hogy kutatás nélkül nem megyünk túl messzire a versenyképes mezőgazdaságban. Fejlett kutatóintézetek híján egyre nagyobb mértékben terjednek a külföldi fajták és hibridek a termesztésben. A magyar fajták többsége már nem tudja hozni azt a szintet, amit a mai kiélezett versenyhelyzetben kellene. Forrás hiányában pedig a kutatóintézetek évek óta csak a túlélésért küzdenek, a feladatuk végzése csupán másodrangú feladat maradt.

Bár sajnos a kecskeméti kutatóintézetre költött pár millió forint aprópénznek minősül, azért ez a kis morzsa is több a semminél. Hiszen ha belegondolunk abba, hogy egy jobb családi ház árát kapták csak meg, mindjárt nyilvánvaló lesz, hogy ebből a pénzből sem fogják megváltani a világot. Az ember azt hinné, hogy ilyen célokra csak úgy szórják el a milliárdokat, de sajnos itt még nem tartunk. Csak reménykedni lehet, hogy ez a mostani eset nem csak egy egyszeri médiafogás, hanem követni fogja egy komoly, szakmai szempontok alapján előkészített és végrehajtott fejlesztési folyamat, amelynek végére a kutatóintézetek végre visszanyerhetik régi fényüket. A századfordulóra még lehet is belőle valami...

desztillacio